2022. június 21-én került az Országgyűlés elé egy jogszabálytervezet (T/360. számú törvényjavaslat Magyarország 2023. évi központi költségvetésének megalapozásáról), amelynek elfogadása esetén jelentősen változnak a transzferár dokumentáció készítésére és a szokásos piaci árak kapcsolt felek közötti meghatározására vonatkozó szabályok.

Összességében elmondható, hogy mind a szokásos piaci ár meghatározására vonatkozó szabályok, mind a transzferár dokumentáció készítéssel kapcsolatos kötelezettségek szigorodnak, illetve a mulasztási bírság összege is emelkedik. A tervezett változásokat az alábbiakban foglaljuk össze.

Adatszolgáltatási kötelezettség a társasági adó bevallásban

A jelenleg hatályos jogszabály szerint a szokásos piaci árat rögzítő transzferár dokumentációt a társasági adóbevallás napjáig kell elkészíteni. Azonban jelenleg a dokumentációt nem kell benyújtani az adóhatóságnak, ezáltal nem volt mód annak ellenőrzésére, hogy a transzferár dokumentáció ténylegesen elkészült-e május 31-ig, elegendő volt, hogy az egy esetleges adóellenőrzés időpontjában rendelkezésre álljon.

A tervezett módosítás szerint a transzferár dokumentációt készítő vállalkozásnak a társasági adóbevallásában adatot kell szolgáltatni az adóhatóság részére. Az adatszolgáltatás részleteit miniszteri rendeletben határozzák meg, így annak részletei jelenleg még nem ismertek. Ugyanakkor a változás következtében valószínűsíthető, hogy a szokásos piaci ár(tartomány)t, illetve a kapcsolt ügylet során alkalmazott árakat, vagy haszonmutatót a társasági adóbevallás időpontjáig meg kell határozni.

Interkvartilis tartomány kötelező alkalmazása adatbáziskutatás esetén

A szokásos piaci haszontartomány meghatározása sok esetben vállalati adatbáziskutatással történik, melynek során az összehasonlító piaci mintába kerülő haszonmutatókból képzett interkvartilis tartományt tekintik a szokásos piaci haszontartománynak. Habár a jelenleg hatályos szabályozás is az interkvartilis tartomány alkalmazását részesíti előnyben, ettől függetlenül a jogszabály hagy egy kiskaput arra vonatkozóan, hogy a piaci mintába kerülő haszonmutatók minimum és maximum értékei határolják a szokásos piaci haszontartományt. Erre akkor van lehetőség, ha az összehasonlító mintába kerülő független társaságok mindegyikére funkcióelemzés készül. Mivel a funkcióelemzés tartalma nincs jogszabályban részletesen meghatározva, ezért a jelenlegi szabályozás elvileg lehetőséget ad arra, hogy amennyiben a kapcsolt ügylet során alkalmazott haszonmutató nincs az interkvartilis tartományon belül, az akkor is piacinak minősüljön.

Ennek a lehetőségnek vet véget a módosítási javaslat, miszerint ha az adózó nyilvánosan elérhető adatbázisból származó adatokat vesz figyelembe, akkor az interkvartilis tartományt kell a szokásos piaci tartománynak tekinteni. Az interkvartilis tartomány használata nem csak a vállalati adatbázisok (Amadeus, Crefoport, stb.) esetén, hanem a termékekre, szolgáltatásokra vonatkozó nyilvános adatbázisok alkalmazása esetén is kötelező lesz.

Adózás előtti eredményt növelő tétel összegének meghatározása

Amennyiben a kapcsolt ügyletek során alkalmazott haszonmutató az interkvartilis tartomány által meghatározott szokásos piaci tartomány alatt helyezkedik el, jellemzően adózás előtti eredmény növelési kötelezettség merül fel. A jelenlegi gyakorlat alapján ezen esetekben az adózás előtti eredményt olyan mértékben szokták növelni, mintha a kapcsolt ügyletek során alkalmazott haszonmutató az interkvartilis tartomány alsó értékét érte volna el.

A tervezett változások következtében a jövőben az adózás előtti eredményt növelő tételek értékét olyan mértékben kell megállapítani, mintha a kapcsolt ügyletek során alkalmazott haszonmutató a szokásos piaci haszontartomány mediánját, vagyis középértékét érte volna el. Ez azt jelenti, hogy a tervezet elfogadását követően a kapcsolt felek esetén alkalmazandó adózás előtti eredmény növelési kötelezettség egyértelműen meghatározásra kerül és magasabb mértékű lesz, mint a jelenleg alkalmazott gyakorlat esetén volt.

Mulasztási bírság maximális összegének emelkedése

Amennyiben az adózó nem készíti el a transzferár nyilvántartást, magasabb mulasztási bírságot is megállapíthat az adóhatóság a jelenleg alkalmazott mértékeknél. A hatályos jogszabály alapján az adóhatóság 2 millió forintig terjedő bírságot szabhat ki, amennyiben nem készült transzferár nyilvántartás, ismételt mulasztás esetén 4 millió forintig terjedő mulasztási bírság is felmerülhet. Ezen szankciós tételek jelentősen emelkednek, a legmagasabb kiszabható bírság mértéke 5 millió forint, ismételt mulasztás esetén 10 millió forint is lehet.

A fenti változtatásokat már a 2022. évre vonatkozóan elkészített transzferár nyilvántartások esetén is alkalmazni kell.

Iratkozz fel hírlevelünkre!