Béren kívüli juttatások legfőbb eleme a SZÉP-kártya juttatás, az egyes meghatározott juttatások között pedig szerepel például az üzleti utazáson felmerült étkezés, a több magánszemélynek egyidejűleg nyújtott kedvezményes termék vagy szolgáltatás, amely esetben nem lehet megállapítani az egyes személyeknek által megszerzett jövedelmet, illetve a csekély értékű ajándék is, a minimálbér 25 százalékát meg nem haladó értékben.

A jelenleg hatályos szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény a külföldiek részére juttatott béren kívüli és egyes meghatározott juttatások tekintetében kedvezőbb szabályt tartalmaz, azonban ez a kedvezőbb adózás nem minden külföldire vonatkozik.

A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (továbbiakban: Szocho tv.) 5. § (6) értelmében a Tbj. törvény szerint külföldinek minősülő természetes személy által megszerzett jövedelmet – azaz az Szja-törvény szerinti adóalapként meghatározott összeget – nem terheli szocho fizetési kötelezettség, amennyiben a jövedelem a

• Szocho tv-ben nevesített tőkejövedelemnek minősül,
• egyéb összevonás alá eső jövedelemnek tekintendő,
• béren kívüli juttatás vagy egyes meghatározott juttatás,
• kamatkedvezményből származó jövedelem

jogcímen adózik.

Ezen rendelkezés alkalmazásához fontos tisztázni, kit tekintünk a Tbj. tv. szerinti külföldinek. A Tbj. tv. alapján egyszerűen fogalmazva az a természetes személy minősül külföldinek, aki nem minősül a Tbj. tv. alapján belföldinek. Hogy ki számít belföldinek, azt a Tbj. tv. 4. § (1) bekezdés szabályozza, mely szerint belföldi az a természetes személy, aki

• Magyarország területén a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár, bevándorolt és letelepedett jogállású, valamint menekültként vagy oltalmazottként elismert;
• a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény hatálya alá tartozik, aki a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát Magyarország területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik, illetve
• hontalan.

Ezen rendelkezés értelmében eddig a fent nevesített jövedelmek után a nem EGT-országból hazánkba érkező és itt dolgozó magánszemélyeknek, illetve a részükre jövedelmet juttató kifizetőknek sem kellett 13 százalék szochót fizetniük, függetlenül attól, hogy kiküldetésben vagy magyar jogviszonyban látják el a tevékenységüket. Ezen szabálynak köszönhetően, amikor akár egy amerikai, kínai, koreai, stb. országból származó munkavállaló részesült a magyar munkáltatótól SZÉP-kártya-juttatásban, vagy bármilyen egyes meghatározott juttatásban, a kifizetőnek ezen juttatás után eddig nem kellett megfizetnie a szociális hozzájárulási adót.

A nyári adótörvény-módosítási csomag – azaz a légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LIX. törvény nyári salátatörvény 129. paragrafusa a Szocho tv. 5. paragrafus (6) bekezdésének c) pontját oly módon módosította, hogy a szocho mentesség a Szocho tv. 1. paragrafusának (4) bekezdésében szereplő juttatások helyett csupán annak c) pontjára, azaz csak a kamatkedvezmény jogcímen megszerzett jövedelemre vonatkozik már 2023. augusztus 14-től (ekkor ugyanis hatályba is lépett a módosítás). Ennek következtében a béren kívüli juttatás és az egyes meghatározott juttatás után a munkáltatónak a jövőben már keletkezik szocho fizetési kötelezettsége.

Azzal, hogy ezt a szabályt a jogalkotók hatályon kívül helyezték, a juttatás szocho mentességét egyedileg kell vizsgálni, és ha a két ország közötti kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény felülírja a magyar szabályt, abban az esetben előfordulhat, hogy mégsem kell a kifizetőnek szochót fizetnie.

Hírlevelünk általános jellegéből adódóan az abban foglaltak személyre szabott értelmezésével kapcsolatban keressék munkatársainkat.