A személyi jövedelemadóról szóló 1995, évi CXVII. törvény (szja-törvény) 1. számú mellékletének alkalmazásában a borravaló főszabályként adómentes jövedelem. 1. sz melléklet:
4. Egyes tevékenységekhez kapcsolódóan adómentes:
4.21. a magánszemély által külön jogszabály szerint felszolgálási díj címen megszerzett bevétel, valamint a vendéglátó üzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló;

Logikusnak tűnik az a megközelítés, hogy a bankkártyával fizetett borravaló esetében sem vitatható el annak önkéntes jellege, hiszen alapvetően ez különbözteti meg a szervízdíjtól, tehát tartalmában attól az még borravalónak minősül és közvetlenül a vendéglátásban közreműködőt illeti meg. A fenti jogszabályhely alapján azonban felmerülhet bennünk, hogy pusztán a fizetési mód befolyásolja-e a borravaló adójogi megítélését és annak közvetlen jellegét.

Vizsgáljuk meg egy kicsit részletesebben, milyen további jogszabályi előírások vonatkozhatnak a borravalóra! Fontos szabály, hogy a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 52. § (2) bekezdése értelmében a munkáltató előzetes hozzájárulása nélkül a munkavállaló harmadik személytől díjazást a munkaviszonyban végzett tevékenységére tekintettel nem fogadhat el, vagy nem köthet ki. Ezzel összhangban a borravaló kezeléséről a munkáltatónak a munkavállalókkal előzetesen meg kell állapodnia. A borravaló kezelése pedig alapvetően meghatározza az adófizetési kötelezettségeket.

Az szja-törvény fenti hivatkozott rendelkezésének szigorú értelmezése alapján – bár furcsának tűnhet – csak a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló tekinthető adómentes juttatásnak. A bankkártyás fizetés útján kapott borravaló azonban – mivel az elsőként a vállalkozás (munkáltató) bankszámláján kerül jóváírása, a vállalkozás bevételét képezi – már „közvetett” jellegű, ezért az így kifizetett borravaló a magánszemély bérjövedelmeként adó- és járulékköteles jövedelemnek minősül.

A borravalóval kapcsolatban áfa vonatkozású kérdések is felmerülhetnek, így például az, hogy a kapott borravaló – ideértve akár a bankkártyával fizetett borravalót is – áfaalapot képez-e.

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (áfatörvény) hatályos rendelkezései az adóalapot illetően a következők:

65. § Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében az adó alapja – ha e törvény másként nem rendelkezik – a pénzben kifejezett ellenérték, amelyet a jogosult kap vagy kapnia kell akár a termék beszerzőjétől, szolgáltatás igénybevevőjétől, akár harmadik féltől, ideértve a támogatások bármely olyan formáját is, amely a termék értékesítésének, szolgáltatás nyújtásának árát (díját) közvetlenül befolyásolja.

Ha a szolgáltatás igénybevevője önként borravalót ad az igénybe vett szolgáltatás rögzített árán felül, a borravaló nem minősül ellenértéknek, tekintettel arra, hogy annak adása nem kötelező és összege előre nem meghatározott. Ezt támasztja alá az Európai Bíróság C-404/99. számú ügyben kifejtett álláspontja is. Ennek megfelelően kijelenthető, hogy a borravaló nem része a nyújtott szolgáltatás adóalapjának.

Kérdés még, hogyan kezelhetjük a borravalót az online pénztárgép üzemeltetése esetén. Abban az esetben, ha a borravaló összege a házipénztárban [online pénztárgép kasszájában, illetve a pénztárgépek műszaki követelményeiről, a nyugtakibocsátásra szolgáló pénztárgépek forgalmazásáról, használatáról és szervizeléséről, valamint a pénztárgéppel rögzített adatok adóhatóság felé történő szolgáltatásáról szóló 48/2013. NGM rendelet (Pénztárgép rendelet) 49/A § (1) bekezdése szerinti pénztároló eszközben] megjelenik, nincs elkülönítve az egyéb címen szereplő összegektől, akkor a vállalkozáshoz kapcsolódó olyan bevételnek kell tekinteni, amely kapcsán bizonylatkiállítási kötelezettség áll fenn.

Ebben az esetben az NGM rendelet 67. § 2. pontjában az adóügyi bizonylatok között felsorolt úgynevezett „pénzmozgás bizonylat” alkalmas és megfelelő a borravaló bizonylatolására. A Pénztárgép rendelet 4. mellékletének 6.5. pontja úgy rendelkezik, hogy pénzmozgás bizonylattal kell kísérni minden olyan tranzakciót, ami nem értékesítéshez, illetve sztornó vagy visszáru bizonylat kibocsátásához kötődik, de módosítja a fióktartalmat (ideértve a bankkártyás befizetéseket, illetve a bankszámlára utalással teljesített kifizetések egyenlegét is). Ebből következően a borravaló összegéről is a rendelet 67. § 2. pontjában az adóügyi bizonylatok között felsorolt pénzmozgás bizonylatot kell kiállítani. Annyiban speciális bizonylatról van szó, hogy a borravalóról készült pénzmozgás bizonylatot az adózó nem köteles a szolgáltatást igénybevevőnek átadni.

Forrás: adozona.hu