Környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos fontosabb változások

Kibővül a termékdíj köteles termékek forgalomba hozatalának fogalma a versenysemlegesség érdekében. 2023. július 1-től már a külföldön letelepedett gyártók által elektronikus kereskedelmi szolgáltatásként nyújtott, belföldre, végfelhasználók részére történő átruházásra vonatkozóan is termékdíj fizetési kötelezettség vonatkozik.

Megváltozik a mikro- és kisvállalkozások számára biztosított termékdíj-átalányfizetési lehetőség alkalmazását megalapozó csekély mennyiségű termékdíjköteles termékek meghatározása. Az elektronikus termékek esetében megszüntetik a korábbi alkategóriák szerinti bontást, és egységesen az elektronikus berendezések 100 kg-ában határozzák meg a vonatkozó mennyiségi határt.

2023. július 1-től kikerül a jogszabályból a kollektív teljesítés és az egyéni hulladékkezelőként történő teljesítésnek a lehetősége is – valamint az ezzel kapcsolatos részletszabályok -, a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer miatt. Az egyéni hulladékkezelőknek 2023. december 31-ig kell elszámolniuk kötelezettségükkel a 2023-as év tekintetében.

Pontosításra kerül az irodai papír és a reklámhordozó funkciót egyaránt ellátó termékek minősítése, mely alapján, ha a reklámhordozó funkció meghaladja az 50 %-ot akkor reklámhordozó papírként kell a termékdíj-kötelezettséget megállapítani. A termékdíjköteles napelemek fogalma (fotovoltaikus panel) is pontosításra kerül a termékdíj köteles termékek között, valamint kibővül az elektromos, elektronikus berendezések köre az elektronikus cigarettával.

A Magyarországon gyűjtött használt gumiabroncs külföldön történő felújítását követően a felújított gumiabroncs Magyarországra történő behozatala esetén a felújítás során hozzáadott anyagmennyiség tömege után 2023. július 1-től nem keletkezik termékdíj-kötelezettség.

Hulladékgazdálkodás, az EU irányelveknek megfelelően – EPR díj

Az EU-s hulladékgazdálkodási irányelveknek megfelelően átalakul a hulladékgazdálkodási szabályozás Magyarországon is, mely jelentős változást jelent. A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény és a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer részletes szabályairól szóló 80/2023. (III.14.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) legfontosabb változása a kiterjesztett gyártói felelősségi díj bevezetése, amely a gazdálkodó szervezetek széles körét fogja érinteni.

Az EU hulladékpolitikájának egyik legfőbb iránya, hogy az egyes termékek életciklusa végén szükséges hulladékkezelési tevékenységek, – mint begyűjtés, kezelés, újrahasznosítás, ártalmatlanítás, – a terméket gyártók felelőssége és fizetési kötelezettsége legyen. Az unió célja, hogy 2025-re 55%-ra, 2030-ra 60%-ra, majd 2035-re 65%-ra növelje ezt az értéket minden tagállam.

A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszert EPR rendszernek (extended producers resbonsibility), a kiterjesztett gyártói felelősségi díjat pedig EPR díjnak hívják, ezekkel a kifejezésekkel a jövőben a hulladékgazdálkodással kapcsolatosan gyakran találkozni fogunk.

A hulladékgazdálkodás finanszírozására fog az EPR díj szolgálni, amely a környezetvédelmi termékdíjjal párhuzamosan mozog. Az EPR díjat az adó alanyai a körforgásos termékek után, az első belföldi tulajdonjog átruházása kapcsán rendeletben megállapított díjtétel szerint fogják a megfizetni.

A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer hatálya alá tartozó termékek

A kiterjesztett gyártói felelősség hatálya alá tartozó termékek jelentős átfedést mutatnak a környezetvédelmi termékdíjköteles termékekkel. A kiterjesztett gyártói felelősség rendszerében – a termékdíj-rendszerben megszokott vámtarifaszám helyett – a „körforgásos kód” („KF kód”) szolgál a termékek azonosítására.

A körforgásos termékek főbb elemei:

• csomagolóanyagok (pl. papír, műanyag, fa, fém, üveg, egyszer használatos, vagy veszélyes csomagolóanyagok stb),
• elektromos és elektronikus berendezések,
• elemek és akkumulátorok,
• hulladékká vált gépjárművek és alkatrészeik,
• gumiabroncs,
• reklámhordozó és irodai papír,
• használt sütőolaj és zsír,
• textiltermékek stb.

Regisztrációs és díjfizetési kötelezettség

A hulladékkezelés rendszerében a változásokra minden érintett vállalkozásnak idejében fel kell készülnie, mivel 2023. július 1-jét követően alapvetően már csak a MOHU Zrt. Koncessziós

Társaság végezheti a magyarországi települési szilárdhulladék begyűjtését és gondoskodhat annak kezeléséről is.

A díjfizetésre kötelezettek esetében megkülönböztetünk hulladékbirtokosokat és EPR díjkötelezett gyártókat.

A hulladékbirtokosok nem gyártanak EPR díjköteles terméket, csak az általuk beszerzett termékek után keletkezik hulladék (pl. iskola, gyógyszertár stb.), melynek begyűjtése miatt szükséges regisztrálniuk a MOHU Zrt. Partnerportálon (https://oss.mohu.hu) 2023. április 30-ig.

Az EPR díjkötelezett gyártók esetében egyéni és kollektív teljesítői szerződést különböztethetünk meg.

Az egyéni teljesítői szerződésre akkor van lehetőség, ha a gyártó vállalja az általa gyártott hulladék hasznosítását, ártalmatlanítását. Az egyéni teljesítőknek 2023. április 15-ig kell kezdeményezni a koncesszori alvállalkozói szerződés megkötését.

Amennyiben az egyéni teljesítés feltételeivel nem rendelkezik a gyártó, abban az esetben kollektív teljesítésre kötelezett, mely esetben a MOHU Zrt. végzi a hulladék begyűjtését, hasznosítását.

A Korm. rendelet előírja, hogy a hatálya alá tartozó terméket forgalomba hozó gyártó, a hulladékgazdálkodási hatóság, a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. (MOHU Zrt.) – mint Koncessziós Társaság – által üzemeltetett Partnerportálon regisztráljon (https://oss.mohu.hu). A regisztráció 2023. április 1-től már elérhetővé vált.

Az EPR díj mértékét a rendelet mellékletében szereplő díjkód szerinti bontásban a MEKH javaslata alapján a hulladékgazdálkodási miniszter fogja évente meghatározni (várhatóan májusban fog megjelenni).

A számlázási folyamatokat is érinti a szabályozás, mivel az érintett termékekkel kapcsolatos számlán fel kell tüntetni, hogy a „A kiterjesztett gyártói felelősségi díj megfizetése az eladót terheli”, bizonyos esetekben azonban a vevő nyilatkozata alapján kerülhet megfizetésre.

A forgalomba hozott EPR díjköteles körforgásos termékekről a jogszabályban meghatározott naprakész nyilvántartást kell vezetni, a jelenleg ismert termékdíj kezelési szabályokhoz hasonlóan (termék kódok, termékmozgások, mennyiségek), és időszakonként, tárgynegyedévet követő hónap 10-ig a hulladékgazdálkodási hatóság felé adatszolgáltatási kötelezettség mellett történik meg a díj fizetése.

Szabálytalanság esetében a hatóságnak nemcsak bírság kiszabására lesz lehetősége, hanem akár a tevékenység felfüggesztését is jelentheti a szabályok mellőzése.

A kettős adóztatás elkerülése érdekében azonban 2023. július 1-jétől az EPR díj levonható lesz a környezetvédelmi termékdíj fizetési kötelezettségből.

A fenti összefoglalónk tájékoztató jelleggel mutatja be a változásokat, ennek megfelelően az nem teljeskörű.