30 év alatti anyák kedvezménye

Új elemmel, a 30 év alatti anyák kedvezményével bővül a személyi jövedelemadó rendszerében érvényesíthető kedvezmények köre. A 30 év alatti anyák kedvezménye a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét és a 25 év alatti fiatalok kedvezményét követően, de a személyi kedvezményt, az első házasok kedvezményét és a családi kedvezményt megelőző sorrendben lesz érvényesíthető. A kedvezmény gyakorlatilag a 25 év alattiak kedvezményének folytatása a 25-30 év közötti anyák részére.

A kedvezményt az a fiatal anya veheti igénybe, aki a vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére, vagy magzatára tekintettel családi kedvezmény érvényesítésére jogosult. A kedvezményt ugyanazon jövedelemtípusok esetében lehet érvényesíteni, mint a 25 év alatti fiatalok kedvezménye esetében, vagyis jellemzően a munkabér, egyéni vállalkozó vállalkozói kivétje, átalányadózó átalányban megállapított jövedelme, illetve megbízási szerződésből származó jövedelem esetére.

A kedvezmény alapjául szolgáló jövedelem alapja – szintén hasonlóan a 25 év alatti fiatalok kedvezményéhez – nem haladhatja meg a tárgyévet megelőző év július hónapjára vonatkozó nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkeresetet (2022. július hónapra 499 952 Ft). A kedvezmény igénybevételéről nyilatkozni kell. Fiatal anya elsőként a 25. életéve betöltése hónapját követő hónapra vonatkozóan tehet a 30 év alatti anyák kedvezményének érvényesítése érdekében adóelőleg-nyilatkozatot.

Emelt összegű családi kedvezmény igénybevétele

A gyermekek után igénybevehető családi kedvezmény minden olyan kedvezményezett eltartott után, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személynek minősül, jogosultsági hónaponként és kedvezményezett eltartottanként 66 670 forinttal növelt összegben vehető igénybe. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékosnak minősülő gyermekek után a kedvezményt igénybe vevő szülő adóterhelése gyermekenként, havonta 10 ezer forinttal csökken.

Ezt a kedvezményt már 2022. évben is igénybe lehet venni egy veszélyhelyzeti kormányrendelet alapján, a törvényjavaslat ezt a változást emelte be az Szja törvénybe.

Bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyon adózása

Az Szja tv. jelenleg hatályos szabályozása alapján a bizalmi vagyonkezelés (BVK) vagy magánalapítvány részére vagyont átengedő magánszemélyt a vagyon átengedésekor adófizetési kötelezettség nem terheli, és amennyiben a BVK vagy magánalapítvány kedvezményezettje a kezelt vagyon vagy a magánalapítványi vagyon terhére (vagyis a tőkerészből és nem a vagyon hozamából) részesül pénzbeli vagy természetbeni formában juttatásban, akkor az általa ily módon megszerzett vagyoni érték jelenleg adómentes.

A javasolt új szabályozás lényege: értékesítésnek kell tekinteni, ha bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján a vagyonrendelő, magánalapítvány esetében az alapító, csatlakozó magánszemély tulajdonában álló vagyoni értéket vagyonkezelésbe ad, a magánalapítvány részére tulajdonba ad. A javaslat rendelkezik arról, hogy értékesítésből származó bevételnek az átadott, tulajdonba adott vagyoni értéknek azt az értékét kell figyelembe venni, melyen azt az átvevő (kezelt vagyon vagy alapítvány) számviteli nyilvántartásba vette. Egy adott vagyonelem értékesítésére tekintettel megszerzett (előzőek szerint megállapítandó) bevételből – a jövedelem számítása során – az Szja tv. általános szabályai szerint levonható a vagyonelem szerzési értéke.

Kriptoeszközből származó jövedelem

A törvényjavaslat megerősíti, hogy a kriptoeszközökkel végrehajtott ügyletek során az ügyleti veszteség akkor is elszámolható, ha a magánszemélynek a tárgyévben kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből bevétele nem származott. Ennek jelentősége abban áll, hogy a kriptoeszközök vesztesége kapcsán is – az ellenőrzött ügyletekhez hasonlóan – alkalmazható az adókiegyenlítés lehetősége, vagyis a tárgyévi veszteség felhasználható a következő években keletkezendő nyereség csökkentésére. A módosítás ezáltal lehetővé teszi, hogy a tárgyévi veszteség a későbbi években akkor is felhasználható legyen adókiegyenlítésként, ha az ügyletből a tárgyévben egyáltalán nem keletkezett bevétel.

SZÉP kártya alszámláinak megszűnése

A módosítás egy már korábban elfogadott, de veszélyhelyzeti kormányrendeletben rögzített változást emel át az Szja törvénybe, miszerint megszűnnek a SZÉP kártya juttatás alszámlái. A rendelkezés – a SZÉP Kártya alszámláinak megszűnésével összefüggésben – pontosítja a Széchenyi Pihenő Kártyára adott munkáltató juttatás béren kívüli juttatásként, illetve egyes meghatározott juttatásként adóköteles részének meghatározását. Eszerint béren kívüli juttatásnak minősül a Széchenyi Pihenő Kártyára adott munkáltatói juttatás rekreációs keretösszeget (450 ezer forintot, illetve annak arányos része) meg nem haladó része. Ezáltal a béren kívüli juttatások éves felső határának megállapításához nem kell figyelni az egyes alszámlák 150 ezer forintos, 75 ezer forintos és 225 ezer forintos felső határait, mivel mind az alszámlák, mind azok felső határai megszűntek.

Hírlevelünk általános jellegéből adódóan az abban foglaltak személyre szabott értelmezésével kapcsolatban keressék munkatársainkat.