A kormány benyújtotta a Parlamentnek a T/4243. számú törvényjavaslatot a tervezett adóváltozásokról. Az alábbiakban a foglalkoztatáshoz kapcsolódóan az ekho, efo és szochó adónemet érintő változásokat mutatjuk be.

Egyszerűsített foglalkoztatás (Efo)

A filmipari statiszta alkalmi munkából származó napi nettó jövedelme jelenleg a 18.000 forintot nem haladhatja meg, ugyanakkor a javaslat szerint ez az összeg a minimálbér 12 százalékára – vagyis 27.800 forintra – emelkedik. Változik a munkáltató által fizetendő közteher mértéke is, melynek mértéke a munkaviszony minden napjára munkavállalónként:

  • mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetén a jelenleg érvényes 500 forint helyett a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 0,5 százaléka (1.200 forint) lesz,
  • alkalmi munka esetén a jelenleg érvényes 1.000 forint helyett a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 1 százaléka (2.300 forint) lesz,
  • filmipari statiszta esetében a jelenleg érvényes 4.000 forint helyett a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 3 százaléka (7.000 forint) lesz.

A fenti közterhek mértékét az adóhatóság a minimálbér változását követően honlapján közzéteszi. Az Efo közteher növekedésével együtt az Efo-s alkalmazott nyugellátás számításának alapja is emelkedni fog.

Szociális hozzájárulási adó

A rendelkezés rögzíti, hogy a munkaerőpiacra lépők kedvezménye nem érvényesíthető a vendégmunkások magyarországi foglalkoztatásáról szóló törvény alapján foglalkoztatott vendégmunkások esetében.

Továbbá a jelenleg hatályos szabályok szerint nem terheli szochó fizetési kötelezettség a Tbj. szerint külföldinek minősülő személy által béren kívüli juttatás vagy egyes meghatározott juttatás címén megszerzett jövedelmet. A vendégmunkások társadalombiztosítási helyzete azonban eltérő lesz, tekintettel arra, hogy ők a magyarországi munkaviszonyra tekintettel itt lesznek biztosítottak, azzal együtt, hogy a Tbj. külföldi státuszuk megmarad. Esetükben indokolatlan lenne biztosítani ezt a szochó kedvezményt, ezért a módosítás szerint a vendégmunkásoknak kell szochót fizetni a béren kívüli juttatás vagy egyes meghatározott juttatás címén megszerzett jövedelem után.

A megváltozott munkaképességű személyek után igénybevehető adókedvezmény vonatkozásában a törvényjavaslat – az esélyegyenlőség biztosítása érdekében – kiegészíti a fogyatékossági támogatásban, vagy vakok személyi járadékában részesülőkkel azt a felsorolást, akiknek a foglalkoztatása esetén a szociális hozzájárulási adóból részkedvezmény vehető igénybe.

A törvényjavaslat egységesíti a szakirányú oktatásban való részvételhez kapcsolódóan igénybe vehető szakirányú oktatás és duális képzés szakképzési hozzájárulás alóli adókedvezmény szabályait és összekapcsolja a ténylegesen végzett ilyen tevékenységre jutó munkaidővel. Ezáltal a törtnapokat nem egész munkanapként veszi figyelembe.

A módosítás alapján az adókedvezmény arányosítva lesz majd igénybevehető. Az adókedvezmény megállapításához már nem csak az arányosított önköltség egy munkanapra vetített mértékét kell a tárgyhónap munkanapjainak számával meghatározni, hanem az adott munkanapokon történő szakirányú oktatásnak a teljes napi munkaidőhöz (vagy fiatalkorú munkavállaló esetén napi 7 órához) viszonyított arányszámával is meg kell szorozni.

Ennek megfelelően az adókedvezmény – a módosítást követően – már nem csak általánosan, munkanapra járó kedvezmény marad, hanem időarányosan, vagyis a 8 (illetve 7) órás munkanaphoz viszonyítottan lesz igénybe vehető. Ezáltal elkerülhetővé válik, hogy az adókedvezmény a maximális összegben legyen igénybe vehető akkor is, ha a szakirányú oktatás munkanapon belül csupán néhány órát jelent.

Összhangban a járulékszabályozással a szociális hozzájárulási adót is a teljes hónapra meg kell fizetnie a tevékenységét szüneteltető egyéni vállalkozónak azokban a hónapokban is, amelyekben ezen tevékenységét nem a hónap egészében szünetelteti. Ez azt jelenti, hogy a továbbiakban nincs szükség hónapon belüli arányosításra (harmincadolásra) ha a szüneteltetés csak a hónap egy részében áll fenn.

Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho)

Az ekho-t mint adónemet jellemzően művészeti, kulturális, színházi területen dolgozók, valamint koncerteken, stúdiókban dolgozó hangmérnökök, videótechnikus és egyéb telekommunikációs szakemberek, továbbá edzők, sportszervezők és hivatásos sportolók jövedelmének jogszabályban meghatározott része után lehet alkalmazni.

A rendelkezés értelmében 2023. július 1-jétől a kifizetőnek nem kell a 13% mértékű kifizetői ekho-t fizetnie, ezzel törvényi szintre emelkedik a veszélyhelyzeti kormányrendelet alapján már 2022. szeptember 1. óta alkalmazható szabály.

Hírlevelünk általános jellegéből adódóan az abban foglaltak személyre szabott értelmezésével kapcsolatban keressék munkatársainkat.

Iratkozz fel hírlevelünkre!