Személyi jövedelemadó
A közcélú juttatások adómentességi köre egy újabb tétellel bővül az Szja törvényben, eszerint adómentes a magánszemély részére kifizetett azon összeg, amelyet ösztöndíj címén a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány közfeladatának ellátásával összhangban folyósít.

Az eddigi szabályok szerint igazolás nélkül, költségként elszámolható tétel volt a közúti gépjárművek, az egyes mezőgazdasági, erdészeti és halászati erőgépek üzemanyag és kenőanyag fogyasztásának igazolás nélkül elszámolható mértékéről szóló kormányrendelet szerint meghatározott üzemanyag-fogyasztási norma. Az új szabályok szerint a tölthető hibrid járművek használata esetén a járműbe beépített belső égésű motor hengerűrtartalma alapján a közúti gépjárművek, az egyes mezőgazdasági, erdészeti és halászati erőgépek üzemanyag és kenőanyag fogyasztásának igazolás nélkül elszámolható mértékéről szóló kormányrendelet szerint meghatározható üzemanyag-fogyasztási norma 70 százaléka is igazolás nélkül lesz elszámolható. Illetve ebbe a körbe tartozik majd a tisztán elektromos meghajtású járművek használata esetén 3 liter/100 km ESZ 95 ólmozatlan motorbenzinnek az állami adó és vámhatóság által közzétett árával meghatározott összege.

A jogszabály továbbá biztosítja, hogy az állami adó- és vámhatóság a fogyasztási norma szerinti üzemanyagköltség-elszámolással kapcsolatban olyan üzemanyag fogyasztói árát is közzétegye, amelynek forgalmazását jellemzően csak egy nagy cég végzi országos hatáskörrel (CNG).

A törvénymódosítás eredményeként a 25 év alatti fiatalok kedvezményére jogosult magánszemély nemcsak a munkáltatójának vagy a számára rendszeres bevételt juttató kifizetőnek tehet nyilatkozatot arról, hogy nem kéri a kedvezmény érvényesítését, hanem minden kifizetőnek, így elkerülhető az év végi adófizetési kötelezettség.

Társasági adó
Új adóalap növelő tétel kerül be a társasági adó törvénybe. Eszerint az adózás előtti eredményt növeli az adózó döntése szerint az adóévben a tulajdoni részesedésre az adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt értékvesztés összege.

Fontos változás, hogy a jövőben a mikro- és kisvállalkozásnak nem minősülő gazdasági társaság a tao bevallás benyújtásáig nemcsak a szokásos piaci árra vonatkozó nyilvántartást köteles elkészíteni, hanem ezzel kapcsolatban a bevallásban adatszolgáltatást is teljesítenie kell. Ezidáig az adózó a szokásos piaci ár nyilvántartásával kapcsolatos mulasztási bírsággal összefüggésben a nyilvántartási, iratmegőrzési kötelezettség megsértése esetén nyilvántartásonként (összevont nyilvántartásonként) kettő millió forintig terjedő, ismételt jogsértés esetén nyilvántartásonként (összevont nyilvántartásonként) négymillió forintig terjedő mulasztási bírsággal volt sújtható. A törvényjavaslat alapján az első jogsértést már öt millió, az ismételt jogsértést tíz millió forintig terjedő mulasztási bírsággal szankcionálhatja az adóhatóság. A szokásos piaci árral kapcsolatos változás még, hogy eltörölték azt a korlátot, miszerint a szokásos piaci árra vonatkozó nyilvántartás készítésére nem kötelezett adózók a szokásos piaci ár megállapítására irányuló kérelmet nem terjeszthetnek elő. A transzferár szabályok változásairól részletesebben egy korábbi Hírlevelünkben adtunk tájékoztatást.

Általános forgalmi adó
Az Áfa törvényben ezidáig is volt olyan lehetőség, hogy az adózó utólag csökkenthette (speciális feltételekkel) a termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása adóalapját, ha a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás teljesítését követően az adóalany az üzletpolitikájában részletesen rögzített feltételek szerint vásárlásösztönzési célból pénzt térített vissza olyan adóalany vagy nem adóalany részére, aki (amely) azt a terméket, szolgáltatást, amelynek beszerzése, igénybevétele pénzvisszatérítésre jogosít, nem közvetlenül tőle szerezte be, vette igénybe. Ez a lehetőség egészül ki oly módon, hogy az adóalap-csökkentési jog akkor is megilleti az adóalanyt, ha a pénzvisszatérítést úgy biztosítja, hogy azt nem közvetlenül azon adóalany vagy nem adóalany részére teljesíti, aki (amely) részére a pénzvisszatérítésre jogosító termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást teljesítették, erre vonatkozóan azonban további speciális feltételeknek kell teljesülnie.

A jogszabályváltozás olyan értékesítési konstrukciókat kíván kezelni, amikor az értékesítő adóalany az értékesítési láncban nincs közvetlen kapcsolatban azzal a vevővel, aki azt a terméket, szolgáltatást megvásárolja. Egy közbenső szereplőnek teljesít pénzvisszatérítést az eladó, és ez a közbenső szereplő juttatja azt el a vevőnek, aki korábban vásárolt. A jövőben tehát abban az esetben is alkalmazható adóalapcsökkentés, ha nem annak fizeti közvetlenül vissza a pénzvisszatérítést az eladó, aki korábban vásárolt.

Helyi iparűzési adó (adózás rendje)
Az ideiglenes jellegű helyi iparűzési adó megszűnése okán az Art. ideiglenes helyi iparűzési adó bevallására, és a megfizetésére vonatkozó rendelkezéseinek a hatályon kívül helyezése is indokolttá vált. Így tehát hatályát veszti az adózás rendjéről szóló törvénynek azon rendelkezése, miszerint az adózónak az ideiglenes jellegű iparűzési tevékenysége utáni adóról a tevékenysége befejezése napját követő hónap tizenötödik napjáig kell az adóbevallást teljesíteni, és nem marad hatályban az a szabály sem, miszerint az adózó az ideiglenes jellegű helyi iparűzési tevékenysége utáni adót a tevékenység befejezése napját követő hónap tizenötödik napjáig fizeti meg.

Cégautóadó
Az ún. extraprofit adóról szóló Kormányrendelet az emelt összegű cégautóadó alkalmazását határozott időre, ez év december 31. napjáig írta elő. Az elfogadott módosítás azonban a magasabb összegű adótételeket a gépjárműadóról szóló törvénybe helyezi, azaz a jogalkotói szándék szerint a magasabb összegű adó nem csak átmenetileg, 2022. december 31-ig fizetendő, hanem tartósan.

Innovációs járulék
A módosítás értelmében innovációs járulékfizetési kötelezettsége keletkezik a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi telephelyének is, beleértve a fióktelepet. Az így az innovációs járulék hatálya alá kerülő telephely a 2022. adóévi innovációs járulék előlegét 2022. október 20. napjáig állapítja meg, vallja be és fizeti meg. Járulékelőleg a 2022. adóévre a járulékalanyiság napjaira arányosan számított, várhatóan fizetendő összeg. A 2023. adóév első két negyedévére is kell járulékelőleget fizetni, a negyedéves összeg a 2022-re várható fizetendő járulék egynegyede.

Kisadózó vállalkozások tételes adója
A kata adónemet érintő jelentős változásokról a korábbiakban már készítettünk egy Hírlevelet Ügyfeleink számára.