A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (szja-törvény) számos adómentes juttatási lehetőséget tartalmaz. Ezek közé tartozik az 1. számú melléklet 8.28 pontja, amely a következőképpen rendelkezik a kifizető által adómentesen adható kulturális és sportrendezvényre szóló bérletekről:

a kifizető által ugyanazon magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott

a) a sportról szóló törvény hatálya alá tartozó sportrendezvényre szóló belépőjegy, bérlet,

b) kulturális szolgáltatás igénybevételére (muzeális intézmény és művészeti létesítmény (kiállítóhely) kiállítására, színház-, tánc-, cirkusz- vagy zeneművészeti előadásra, közművelődési tevékenységet folytató szervezet által nyújtott kulturális szolgáltatás igénybevételére) szóló belépőjegy, bérlet, továbbá könyvtári beiratkozási díj

az adóévben legfeljebb – az a) és b) pont szerinti juttatási körben külön-külön – a minimálbért meg nem haladó értékben, feltéve, hogy a belépőjegy, bérlet – a magánszemélynek ki nem osztott (nem juttatott) belépőjegyek, bérletek visszaváltása kivételével – nem visszaváltható, továbbá azzal, hogy nem adómentes az említett juttatásokra szóló utalvány.

Mint a fentiekből kiolvasható, nemcsak belépőjegy, hanem sport- és kulturális rendezvényre szóló bérlet is adható kifizető által magánszemélyeknek adómentesen. Az adómentesség magánszemélyenkénti felső határa a minimálbér összege.

Ugyanakkor a sport- és kulturális rendezvényekre szóló bérletek jelentős része meghatározott számú alkalomra (előadásra, rendezvényre) szól. Így az is előfordulhat, hogy a kifizető egy – nem névre szóló – meghatározott számú alkalomra belépést biztosító sport-, vagy kulturális rendezvényre szóló bérletet vásárol, mely bérlettel minden alkalommal másik munkavállaló magánszemély látogatja az adott rendezvényt.

Kérdésként merülhet fel, hogy ha a kifizető nyilvántartást vezet arról, hogy az adott bérlettel látogatható egyes rendezvényeken/alkalmakon melyik munkavállaló vett részt, továbbá a kifizető bérlet esetén az egy alkalomra/rendezvényre jutó költséget úgy határozza meg, hogy a bérlet ellenértékét elosztja a bérlethez tartozó rendezvények/alkalmak számával, ezáltal minden egyes rendezvényre/alkalomra jutó költsége azonos, akkor az adómentesen adható juttatás felső határa – mivel a bérlet által biztosított rendezvényeken több magánszemély is részt vesz – a részt vevő magánszemélyenként a minimálbér összege-e?

A fentiek alapján előfordulhat, hogy egy 10 alkalomra szóló bérlet rendezvényein akár tíz különböző munkavállaló is részt vehet. Ebben az esetben felmerülhet a kérdés, hogy mely összeg tekinthető az adómentesen adható juttatás felső határának? A minimálbér összegét, vagy a minimálbér összegét részt vevő magánszemélyenként kell-e figyelembe venni?

Életszerű lehet az is, hogy a bérlet által biztosított rendezvényeknek/alkalmaknak csak egy részén vesznek részt a munkavállalók és bizonyos alkalmakon a bérlet nem kerül felhasználásra – felmerülhet bennünk, hogy mindez járhat-e bármilyen mértékben eltérő adójogi kezeléssel.

Bár a jogszabály meglehetősen szűkszavúan fogalmaz és nyilván nem is térhet ki minden lehetséges esetre, azért kijelenthetjük, hogy amennyiben a fent említett nyilvántartások rendelkezésre állnak –, akkor az Szja tv. 1. számú melléklet 8.28. pontjában foglalt rendelkezés alapján az egyes juttatások tekintetében kell vizsgálni az egyes magánszemélyeknek nyújtott juttatás értékét, hiszen így lehet megállapítani, hogy egy-egy magánszemély az adómentes összeghatár felett kapott-e juttatást vagy a bevétele adómentes.

Abban az esetben tehát, ha az adott bérlet (a példa kedvéért) 10 alkalomra (előadásra, stb.) szól és azokon külön-külön egy-egy magánszemély vett/vehet részt, akkor magánszemélyenként kell vizsgálni azt, hogy a juttatás értéke meghaladja-e a minimálbér összegét. Így tehát, ha a bérlet ára meghaladja a minimálbér összegét, de azon belül a bérlet árának az egyes előadásokra jutó része nem, akkor a magánszemély bevétele adómentes lehet.

A kérdés adójogi megítélését az sem befolyásolja, ha a bérlettel nem vesznek igénybe minden alkalmat, mert az számít juttatásnak (a bevételszerzés időpontjának), amikor a magánszemély a bérlettel ténylegesen részt vesz az előadáson, rendezvényen. Ha például a fenti példánál maradunk és a bérlet 10 előadásra szól, de csak 6 előadásra megy el 6 különböző magánszemély, akkor a bérlet árának azokra az előadásokra jutó részét, amelyet nem látogattak meg a bérlettel, nem kell szétosztani azon 6 magánszemély között, aki a bérlettel elment az eseményekre.

Érdemes tehát kihasználni az adómentes sport- és kulturális rendezvényre szóló bérletek juttatásában rejlő lehetőségeket.

Forrás: adozona.hu