“20 év 20 pillanat” sorozatunk kapcsán mindenképp szerettünk volna kitérni kollégáink sokszínűségére és arra, hogy nálunk a különböző generációk tagjai kölcsönösen tisztelik egymást.Az élethelyzetek teljesen eltérőek, az értékek mégis hasonlóak. Németh Éva szenior bérszámfejtővel és Gandolla Olga junior bérszámfejtővel készítettünk egy-egy interjút, ezúttal azonban online. Hogy miért így alakult, az is kiderül a beszélgetésekből. :)

Interjú Németh Évával

Mikor és hogyan ért össze az életed a Finaconttal?

2007. augusztus 1-jén csatlakoztam a Finaconthoz és itt kezdtem el tulajdonképpen teljes munkaidőben foglalkozni bérügyvitellel. A korábbi munkahelyemen könyvelést és gazdasági ügyintézést is végeztem – ott csak a munkám egy kisebb részét tette ki a bérszámfejtés.

Nekem elárultad – tehát nem maradhat titokban – hogy hány év szakmai tapasztalattal rendelkezel.

Nem titok, büszkén vállalom. (Nevet.) Idén elmondhatom magamról, hogy 25 év szakmai tapasztalat van mögöttem.

Hogy látod, ez idő alatt mi volt a legjelentősebb változás a szakmádban?

Az utóbbi években nagyon sűrű jogszabályi változások mentek végbe. Adójogszabályok, társadalombiztosítási jogszabályok, munkaügyi jogszabályok terén egyaránt. A technológiával is fel kellett vegyük a versenyt, ez nem kérdés, hisz az elektronikus ügyintézés nagyon előre tört. Mégis azt mondom, hogy a jogszabályváltozások nyomnak leginkább latba. A “mire gondolt a költő?” kérdés helyett egyre gyakrabban kell feltennünk, hogy “mire gondolt a jogszabályalkotó?”.

Az sem titok, hogy most már nyugdíj mellett erősíted a bérügyviteli csapatot.

Így van. 2019-ben mentem nyugdíjba és a jelenleg is hatályos jogszabály szerint nem kellett megszakítani a munkaviszonyt. Folyamatosan dolgoztam és egyszercsak nyugdíjas lettem, így ez nem volt komolyabb szakítóvonal az életemben. Annyi történt, hogy csökkentett óraszámban, részmunkaidőben folytattam a munkát. Jelenleg heti 10 órában dolgozom. Nagyon fontos, hogy az ember friss maradjon szellemileg és ebben sokat segít a munka. Viszont így azért több időm marad azokra a tevékenységekre, amelyekre teljes munkaidő mellett nem volt időm.

Mi most a legmeghatározóbb szabadidős tevékenységed?

Van egy újdonság az életemben, amit nagyon élvezek. Képzeld, gitározni tanulok! (Nevet.) A kerületünkben van egy olyan magán zeneiskola, ahol felnőttoktatás is zajlik, oda járok. Mindig is nagy vágyam volt, hogy megtanuljak gitározni. Annak idején, általános iskolás koromban hegedültem. A gitár sokkal nehezebbnek tűnik, viszont nem reménytelen a helyzet! 2019-ben született unokám, az ő nagy örömére a 2-3 akkordos gyerekdalok már nagyon jól mennek. A “Megy a gőzös, megy a gőzös” nagy kedvencünk. (Nevet.)

A kollégákkal milyen intenzitással tartod a kapcsolatot mostanság?

Mostanság személyesen már nem olyan sokat találkozom velük. Ez akkor kezdődött, amikor a pandémia-időszak beütött. Itthonról dolgozom, a többiekkel telefonon tartom a kapcsolatot. Puskás Évával nem csupán kollegiális szinten, de emberileg is nagyon jól megértjük egymást. Vele szorosabb a kapcsolat.

Mit gondolsz az utánpótlásról, a szakmabeli fiatalokról?

Amíg bejártam az irodába, nagyon sok kedves, aranyos kolléga érkezett a “béres csapatba”. Szakmailag is megvan bennük az érdeklődés és az igyekezet, hogy minél több tapasztalatot szerezzenek. Csak jót tudnék mondani róluk. Mindig meg tudtam magamat értetni a fiatalabb korosztállyal. Most értem meg annak a mondásnak a lényegét, hogy az embert nem a kora határozza meg, hanem az, hogy mennyinek érzi magát! (Mosolyog.)

Interjú Gandolla Olgával

Évával az utánpótlásnál hagytuk abba a beszélgetést és nagyon pozitívan nyilatkozott a korosztályodról. Hogy látod, mennyire fontos nektek a szakmai elismerés?

Az elismerés nagyon fontos, de nem csak az én korosztályomnak. Ha az ember munkája nincs elismerve, akkor értelemszerűen csökken a motiváció és az senkinek sem jó.

Melyek a legnagyobb munkaerőpiaci értékek a korosztályodnak, illetve neked?

Azt gondolom, hogy a korosztályomnak rendkívül fontos a flexibilitás, valamint az előrelépés lehetősége. Emellett, ami engem még nagyon inspirál, hogy legyen egy klassz munkahelyi közösség, ahová jó érzés tartozni. A Finacontnál ez abszolút megvan. Mondom ezt viszonylag újként, hiszen én 2021. februárjában csatlakoztam a csapathoz. Jelenleg heti 20 órában dolgozok, távmunkában.

Veled azért online készítjük az interjút, mert épp Spanyolországban vagy. Meséld el kérlek, hogy mit csinálsz ott!

Három hete vagyok Spanyolországban és az egyetem elvégzéséhez szükséges szakmai gyakorlatomat töltöm. Összesen két hónapot maradok, hisz’ hamarosan haza kell mennem államvizsgázni, megvédeni a szakdolgozatomat. Úgyhogy otthon sem fogok unatkozni. (Nevet.)

Eddig mi a tapasztalod a spanyol munkamorálról?

A spanyol egy kevésbé dolgos nép. Itt ugye a sziesztának is nagy hagyománya van. Heti egy napot kell bejárnom az irodába, déltől este nyolcig. 14.30-tól 16.00-ig van ebédidő, pihenő. Elvileg mindenkinek bent kellene lenni 20 óráig, de 18 órakor már üres az iroda. (Nevet.) Hetente vannak meetingek Teamsen, amiket viszont nagyon komolyan vesznek és fel kell rájuk készülni. Ahol vagyok, az egyébként egy tanácsadó iroda, ahol elsősorban marketingen és a pénzügyi elemzésen van a hangsúly.

Mesélj a tanulmányaidról és a szakdolgozatod témájáról!

Nemzetközi gazdálkodást tanulok az ELTE-n. A szakdolgozatom témája az Európai Unió nyugat-balkáni bővülési stratégiája. Elsősorban Koszovó gazdaságán és speciális politikai státuszán van a fókusz, illetve a balkáni országok helyzetén. Mindig is érdekelt a Nyugat-Balkán és szerencsémre a konzulensem is sokban segít, támogatja ő is a témaválasztásomat.

Mik a terveid a továbbiakban? Természetesen azután, hogy visszajöttél Magyarországra.

Mindig azt szoktam mondani, hogy én csak az “aktuális tüzet oltom”. (Nevet.) Lehet, hogy ez furán hangzik, de egyébként segíti a pillanatban élés képességének a tanulását, amire nagy szükség van napjainkban. Egyelőre a legfontosabb, hogy megszerezzem a közgazdász diplomámat.

Iratkozz fel hírlevelünkre!