Régóta velünk él a társasági adó rendszerében az ellenőrzött külföldi társaság intézménye, bár jelentős evolúción ment keresztül az elmúlt években és a vonatkozó szabályozás többször is változott.

Rögtön az adózás előtti eredményt csökkentő tételek között is szerepel egy elem, ami az ellenőrzött külföldi társaságokhoz kapcsolódik. Egyrészt (általános szabályként) csökkenti az adózás előtti eredményt [Tao tv. 7. § (1) bekezdés g) pontja] a nem ellenőrzött külföldi társaságtól kapott (járó) osztalék és részesedés címén az adóévben elszámolt bevétel – ez jól ismert szabályozás. Másrészt az adóévben ellenőrzött külföldi társaságtól kapott (járó) osztalék és részesedés következtében elszámolt bevétellel is csökkenteni kell az adózás előtti eredményt, azonban az ellenőrzött külföldi társaság nem valódi jogügyletéből származó összeg legfeljebb a Tao tv. 8. § (1) bekezdés f) pontja alapján az adózás előtti eredmény növelésében elszámolt és az adózás előtti eredmény csökkentéseként még nem érvényesített összegig vehető figyelembe csökkentő tételként.

Másrészt viszont növeli az adózás előtti eredményt [Tao tv. 8. § (1) bekezdés f) pontja] az adózó azon adóévében, amelyben az ellenőrzött külföldi társaság adóévének (üzleti évének) utolsó napja van, az ellenőrzött külföldi társaság nem valódi jogügyletéből, nem valódi jogügyletek sorozatából származó, az ellenőrzött külföldi társaság adóévének (üzleti évének) utolsó napján kimutatott pozitív adózott eredmény jóváhagyott (felosztott) osztalékkal csökkentett része olyan mértékben, amilyen mértékben az az adózó által ellátott jelentős személyi funkciókhoz kapcsolódó eszközökhöz és kockázatokhoz kötődik, feltéve, hogy az így kapott összeg pozitív.

Mindezek alapján tehát az off-shore cégektől származó osztalék vagy részesedés továbbra sem levonható a társasági adó alapjából és bizonyos tevékenységekből származó jövedelemmel növelni kell a magyar adóalapot.

Mint említettük, az ellenőrzött külföldi társaság definíciója többször is változott az elmúlt években. A 2019-től hatályos szabályok értelmében ellenőrzött külföldi társaság a belföldi illetőségű adózónak és külföldi vállalkozónak nem minősülő külföldi személy, ha

• abban az adózó (önmagában vagy kapcsolt vállalkozásaival együttesen) a szavazati jogok vagy a jegyzett tőke 50 százalékát meghaladó közvetlen vagy közvetett részesedéssel rendelkezik, vagy az adózott nyereségből 50 százalékot meghaladó részre jogosult (az adózó adóévében), és
• az adóévre ténylegesen fizetett (külföldi) adó kisebb, mint magyarországi illetőséget feltételezve a Magyarországon fizetendő és a ténylegesen fizetett (külföldi) adó különbözete. [Tao tv. 4.§ 11. pont].

Tehát a magyar adóalany külföldi cége csak akkor minősíthető ellenőrzött külföldi társaságnak, ha többségi részesedéssel, szavazati joggal vagy nyereség-részesedéssel rendelkezik benne a belföldi adózó – amely egyben társasági adóalany –, mindemellett további feltétel, hogy a külföldi cég által fizetendő társasági adó nem éri el a magyar adókulcs felét, vagyis a 4,5 százalékot. A jogszabályi rendelkezésből az is következik, hogy nem minősül ellenőrzött külföldi társaságnak a külföldi személy, illetve a külföldi telephely abban az adóévében, amelyben kizárólag valódi jogügyletből, valódi jogügyletek sorozatából származó jövedelemmel rendelkezik, amelyet az adózó igazol.

Nem minősül ellenőrzött külföldi társaságnak az a külföldi személy vagy külföldi telephely abban az adóévében,

• amelyben a külföldi személy adóügyi illetősége, a külföldi telephely fekvése szerinti állam jogszabályai alapján megállapított adózás előtti eredménye a 243.952.500 forint összeghatárt meg nem haladó nyereség és a nem kereskedelmi tevékenységből származó jövedelme a 24.395.250 forint összeghatárt meg nem haladó nyereség, vagy
• amelyben a külföldi személy adóügyi illetősége, a külföldi telephely fekvése szerinti állam jogszabályai alapján megállapított adózás előtti nyeresége nem haladja meg az elszámolt működési költségei 10 százalékát.

Érdemes megvizsgálni, hogy milyen jogkövetkezményekre számíthat egy magyar társaság, ha ellenőrzött külföldi társasággal áll kapcsolatban? Jó néhány kedvezőtlen rendelkezéssel kell számolnunk, így többek között az off-shore cégben szerzett részesedés nem jelenthető be és az off-shore cégtől kapott osztalék nem adóalap csökkentő csökkentő tétel (de bevétel).

A fentiek alapján több kérdés is felmerülhet bennünk, több olyan definíciót említ a jogszabály, amit érdemes alaposabban megismernünk. Így kérdés lehet, mi minősül nem valódi jogügyletnek a rendelkezések alkalmazásában. Mint látható, ellenőrzött külföldi társaság esetében a tulajdonviszonyok meghatározásakor az adózó kapcsolt feleinek a részesedését is figyelembe kell venni, de a kapcsolt fél definíció itt némiképp eltér az általánosan ismerttől. Azt is megismerhettük, hogy bizonyos feltételek mellett, ha a külföldi személy/telephely nem kereskedelmi tevékenységből származó jövedelme nem haladja meg a 24.395.250 forint nyereséget, akkor nem minősül ellenőrzött külföldi társaságnak. Érdemes tehát alaposabban utánajárni, mit is takar a nem kereskedelmi tevékenységből származó jövedelem definíció.

Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre kaphatnak választ példákkal illusztrálva azok, akik részt vesznek a közeljövőben tervezett, a társasági adó- és adóalap kedvezményekről, legfontosabb adóalap módosító tételekről valamint azok 2022. január 1-ig elfogadott változásairól szóló előadásunkon.

Jelentkezem az előadásra!

Forrás: 5percado.hu