A KKV és kapcsolt jogviszony minősítése


Kapcsolt vállalkozások a társasági adóban


Multinacionális, illetve magyarországi cégcsoportok esetén kiemelten fontos feladat a kapcsolt vállalkozási minősítések és azok változásának folyamatos nyomon követése. A társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 23. pontjában szereplő kapcsolt vállalkozás fogalmi meghatározása a társasági adó vonatkozásában nyújt támpontot arra vonatkozóan, hogy egyrészt kik minősülnek kapcsolt vállalkozásnak, másrészt, hogy a kapcsolt vállalkozások közötti ügyletek nem szokásos piaci áron történő elszámolása milyen társasági adóalap korrekciós kötelezettségeket von maga után.

A kapcsolt vállalkozások közötti tranzakciók során a szokásos piaci ártól eltérő ár alkalmazása esetén azt a kapcsolt vállalkozást, amelyik emiatt alacsonyabb társasági adóalapot mutat ki, társasági adóalap növelési kötelezettség terheli. Ez a kötelezettség független attól, hogy az ügylet transzferár dokumentációs kötelezettség alá esik vagy sem. A kapcsolt vállalkozások közötti ügyletek szokásos piaci árának alátámasztása érdekében az adózó évente, a társasági adóbevallás benyújtásának napjáig köteles elkészíteni a transzferár dokumentációt, mindazon ügyletekről, amelyek szokásos piaci áron számított nettó értéke az adóévben meghaladta az 50 millió forintot. A kötelezően dokumentálandó tranzakciókon túl javasolt a szokásos piaci ár elemzés elkészítése azon ügyletek esetében, amelyek értéke ugyan nem haladja meg, de megközelíti ezt az értékhatárt, illetve azon tranzakciók esetén is, amelyek adókockázatot hordozhatnak, vagy kérdéses a szokásos piaci ár megfelelősége.

Akár a hazai, akár az országhatárokon átívelő cégcsoportok esetén is gyakoriak a tulajdonosi szerkezetben történő évközi változások, ügyvezető változások, a felvásárlások, illetve a cégeladások, ezért kiemelten fontos, hogy mindig naprakész információkkal rendelkezzen a társaság a bekövetkezett változásokról. Ugyanis a jogszabály adókötelezettséget érintő változásbejelentési kötelezettségként írja elő a kapcsolt vállalkozásokkal kapcsolatos bejelentési kötelezettséget. Eszerint az adózó köteles a kapcsolt vállalkozásnak minősülő másik személy nevét (elnevezését), székhelyét (telephelyét) és adóazonosító számát az első szerződéskötésüket követő tizenöt napon belül, valamint a kapcsolt vállalkozási viszony megszűnését a megszűnést követő tizenöt napon belül az állami adóhatóság felé bejelenteni. Ennek a kötelezettségnek az elmulasztása akár 500 ezer forintos adóbírságot is maga után vonhat kapcsolt vállalkozásonként.


Kapcsolódó vállalkozások a KKV törvény szerint


A társasági adóról és osztalékadóról szóló törvényben szereplő kapcsolt vállalkozás fogalmától eltérő a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvényben (KKV törvény) meghatározott kapcsolódó vállalkozás, illetve partnervállalkozás definíció.

A KKV törvény szerinti besorolás egyrészt megjelenik az éves társasági adóbevallásban, mint tájékoztató adat, másrészt pályázati támogatás igénylése esetén a KKV besorolás az irányadó a támogatás jogszerű igénybevételéhez. Különösen nagy jelentősége lehet a besorolásnak az egyes társasági adó és adóalap kedvezmények igénybevétele kapcsán.

A társasági adóról és osztalékadóról szóló törvényben szereplő kapcsolt vállalkozási besorolás akár azonos is lehet a KKV törvény szerinti kapcsolódó vállalkozási besorolással, de sok esetben el is térhet attól. A KKV minősítés esetén fontos, hogy a törvény 3. § (1) bekezdésében szereplő létszám és mérlegfőösszeg, illetve értékesítés árbevétel adatokat kapcsolódó vállalkozásonként össze kell számítani, partner vállalkozásonként pedig az adatokat a tőkeérdekeltségi, illetve a szavazati arányok közül a nagyobbnak megfelelő arányban kell figyelembe venni.

A KKV törvény fontos rendelkezése az ún. „kétéves szabály”. Amennyiben ugyanis egy vállalkozás éves szinten túllépi a KKV törvény 3. §-ban meghatározott foglalkoztatotti létszám vagy pénzügyi határértékeket, vagy elmarad azoktól, akkor ennek eredményeként csak abban az esetben veszíti el, illetve nyeri el a közép-, kis- vagy mikrovállalkozói minősítést, ha két egymást követő beszámolási időszakban túllépi az adott határértékeket vagy elmarad azoktól.

A fentiek alapján is látható, hogy az adózó akkor jár el helyesen, ha mind a TAO törvény, mind a KKV törvény szerinti besorolásokat legalább évente elkészíti, továbbá kontrollálja, hogy a kapcsolt vállalkozási viszony keletkezés és megszűnés bejelentés az állami adóhatóság felé a jogszabályban foglalt módon megtörtént.

Társaságunk vállalja az ügyfelei részére a kapcsolt és kapcsolódó vállalkozási jogviszony fennállásának felmérését, minősítését és dokumentálását, valamint ezen nyilvántartások folyamatos aktualizálást, emellett rendelkezésre áll az adóhatóság felé történő, szükséges bejelentések megtételében és dokumentálásában.

Keress minket bizalommal!