Az Országgyűlés az adótörvényekkel együtt elfogadta a számviteli törvény 2023. évben életbe lépő változásait is, melyeket az alábbiakban ismertetünk.

Pénzügyi lízing kötelezettség

A jogalkotó egyértelműsíti, hogy a lízingbe vevőnél az egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek között kimutatott pénzügyi lízing tartozásnak a mérlegfordulónapot követő üzleti évben esedékes törlesztő részletét – a kötelezettségekre vonatkozó általános előírásoknak megfelelően – a rövid lejáratú kötelezettségek között kell a mérlegben kimutatni.

Kiválással létrejött társaság beszámolókészítési és könyvvizsgálati kötelezettsége

A számviteli törvény értékhatárokhoz köti és két egymást követő év vonatkozásában vizsgálja azt, hogy egy adott társaságnak milyen típusú beszámolókészítési kötelezettsége van, illetve van-e könyvvizsgálati kötelezettsége. A rendelkezések eddig nem tértek ki arra, hogy miként kell eljárni kiválás esetén a kiválással létrejött vállalkozó esetén. A számviteli törvény általános jelleggel rendelkezik arról, hogy egy új, jogelőd nélkül alapított vállalkozó esetén hogyan kell figyelembe venni a beszámoló típusát, valamint a könyvvizsgálati kötelezettséget meghatározó értékhatárokat. A jogalkotó hiánypótló rendelkezésként meghatározza, hogy kiváláskor a jogelőd nélkül alapított vállalkozóra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

Egészségügyi, szociális, kulturális és oktatási intézményben lévő tulajdoni részesedés 

Az elmúlt időszakban jelentősen megnőtt az intézményi formában működő különböző egészségügyi, szociális, kulturális és oktatási intézményekben lévő vagyon nagysága. A számviteli törvény jelenleg hatályos előírása azonban az intézményi formában működő szervezetekben lévő vagyoni részesedést nem tekinti tulajdoni részesedésnek. A tulajdonosok szempontjából ugyanakkor a valós vagyoni helyzet bemutatása azt indokolja, hogy ezen vagyoni részesedések is kimutatásra kerüljenek a mérlegében. A jogalkotó ennek érdekében rendelkezik arról, hogy az egészségügyi, szociális, kulturális és oktatási intézményekben lévő vagyon is kimutatásra kerüljön tulajdoni részesedésként az egyéb tartós tulajdoni részesedést jelentő befektetések között, azzal, hogy – az egyszerűsítés érdekében – lehetővé teszi a tulajdonolt intézmény legutolsó beszámolójának mérlegében szereplő saját tőke értékének megfelelő értéken történő kimutatást. 

Egyszerűsített éves beszámoló – kiegészítő melléklet

Az egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozóknak csak néhány adatot kell megadniuk a kiegészítő mellékletben, holott a számviteli törvény olyan választási lehetőségeket is ad, amelyek szorosan összefüggnek az adózással, és amelyekről e körben is indokolt az általános előírások szerint tájékoztatást adni a kiegészítő mellékletben.  A változás következtében amennyiben az egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozó a beszámolójában eltér a számviteli törvény rendelkezéseitől a megbízható és valós összkép biztosítása érdekében, akkor az éves beszámoló készítésére kötelezett vállalkozókhoz hasonlóan köteles a kiegészítő mellékletében bemutatnia az eltérés okát és körülményeit. 

IFRS szerinti beszámoló – bővülő jelentéstételi kötelezettség

A jogalkotó arról rendelkezik, hogy az éves beszámolóját, továbbá az összevont (konszolidált) éves beszámolóját az IFRS-ek szerint összeállító vállalkozónak is alkalmaznia kell a számviteli törvénynek a kormányok részére fizetett összegekről szóló jelentésre vonatkozó előírásait, valamint a társaságiadó-információkat tartalmazó jelentésre vonatkozó előírásait. 

Pótbefizetésre vonatkozó előírások

A pótbefizetésre vonatkozó előírások pontosításra kerültek. A hatályos törvényi előírások a pótbefizetésre vonatkozó rendelkezésekben gazdasági társaságot nevesítenek, mint alkalmazót, miközben a Polgári Törvénykönyv a szövetkezetek esetében is lehetővé teszi a pótbefizetés intézményének alkalmazását. A módosítás ennek megfelelően a pótbefizetésre vonatkozó rendelkezéseket alkalmazók körét kiterjeszti a vállalkozóra, amely magában foglalja a gazdasági társaság mellett többek között a szövetkezetet is.

Létszám definíció

Az elmúlt időszakban – a jogalkalmazás összhangja és a jogalkotói szándék érvényesülése érdekében – a törvényi előírásokban egységesen határozták meg azt a létszámfogalmat, amelyet a könyvvizsgálati kötelezettséget meghatározó értékhatároknál figyelembe kell venni. Ugyanakkor annak értelmezése a gyakorlatban további kérdéseket vetett fel, ezért egyértelműsítik a törvényszövegben, hogy az egységesített “átlagos létszám” alatt az “átlagos statisztikai állományi létszám” fogalmát kell érteni.

Tulajdoni részesedésre elszámolt értékvesztés

Végül egy fontos, alapvetően társasági adót érintő változás, amely azonban a számviteli elszámolásokat is érintheti. A tulajdoni részesedésre elszámolt értékvesztés miatt az adózás előtti eredményben kimutatott ráfordítást főszabály szerint korábban is elismerte a társaságiadó-alap. Ha azonban adott évben a ráfordítás más tételekkel az adóalapban nem ellentételeződik, akkor az elszámolt értékvesztés eredmény- és adóalap-csökkentő hatása elhatárolt veszteségként vihető tovább. Azonban a veszteség elhatárolásának időbeli, felhasználásának összegbeli korlátja van, ezért a tulajdoni részesedés pénzügyi nyereségével, illetve az értékvesztés visszaírásával szemben a korábbi értékvesztés nem minden esetben érvényesül, így végeredményben ezen a pénzügyi jellegű tételen adókötelezettség keletkezhet. Ez a jövőben elkerülhető az új, ide vonatkozó szabályok alkalmazásával.

Ugyanis a jövőben az adózó döntése szerint növeli az adóalapot az adóévben a tulajdoni részesedésre az adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt értékvesztés összege. Az értékvesztés visszaírásakor a visszaírással az adóalapot csökkenteni kell. Adóalap-csökkentő tétel továbbá a tulajdoni részesedésnek a könyvekből történő kikerülésekor a megelőző adóévekben az adózás előtti eredmény növeléseként elszámolt – az adóbevallásokkal és az azokat alátámasztó kimutatásokkal igazolt – értékvesztés összegéből az a rész, amellyel visszaírásként még nem történt adóalap-csökkentés. Ezáltal a számviteli elszámolások hatásai az elszámolás adóévében semlegesek lesznek az adóalapban, hasonlóan egyes céltartalékok adózási kezeléséhez. A növelő tétel alkalmazását tulajdoni részesedésenként lehet választani, azonban külön nyilvántartást kell vezetni az adott részesedésre vonatkozóan a számviteli elszámolásról és az ahhoz kapcsolódó adóalap-módosító tételekről. Ennek megfelelően e változást a vállalkozások számviteli politikájában is indokolt átvezetni. A rendelkezést első alkalommal a 2022. adóévi adókötelezettség megállapítása során, a 2022. adóévben elszámolt értékvesztésre lehet alkalmazni. 

A számviteli törvény előzőekben bemutatott módosításait a 2023. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell először alkalmazni, de e változások többségét már a 2022. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazni lehet. A jogszabályváltozások hatását (az adott társaság operatív működését érintő aktuális változások mellett) a társaságok számviteli politikájában is javasolt átvezetni.

Budapest, 2022. december 21.

Finacont Kft. 

Iratkozz fel hírlevelünkre!