Átalányadózó egyéni vállalkozók

2022 őszén sok egykori kisadózó választotta az Szja tv. szerinti átalányadózó egyéni vállalkozó státuszt főfoglalkozásúként és azzal szembesült, hogy az átalányban megállapított jövedelmétől függetlenül minden hónapban meg kell fizetnie a társadalombiztosítási járulékot legalább a minimálbér/garantált bérminimum összege után, illetve a szociális hozzájárulási adót legalább a minimálbér/garantált bérminimum összegének 112,5%-a után. Mivel sok átalányadózó egyéni vállalkozó esetében előfordulhat, hogy akár hónapokig nincsen jövedelmük, vagy a jövedelmük nem éri el a fenti minimum értékeket, ezért esetükben likviditási gondok merülhetnek fel a minimum adó/járulék fizetési kötelezettségekhez kapcsolódóan.

A tervezett jogszabályváltozások ugyan nem törlik el a fentiekben ismertetett, legkisebb járulék/szocho fizetési kötelezettségre vonatkozó előírásokat, de két könnyítést is tartalmaznak. Egyrészt az átalányadózó egyéni vállalkozóknak mind a társadalombiztosítási járulék, mind a szocho esetében a havi helyett elegendő lesz negyedévente teljesíteniük a bevallási és adó/járulékfizetési kötelezettségüket. Másrészt az átalányadó alapja a tárgynegyedévi adó/járulék alapjának az év elejétől a tárgynegyedév utolsó napjáig átalányban megállapított személyi jövedelemadó köteles jövedelem lesz, de a társadalombiztosítási járulékot legalább az év elejétől kumulált minimálbér/garantált bérminimum után, a szociális hozzájárulási adót pedig legalább az év elejétől kumulált minimálbér/garantált bérminimum összegének 112,5%-a után meg kell fizetni. Ugyanakkor a korábbi negyedévekben megfizetett járulék/adó összege figyelembe vehető a tárgynegyedévi bevallásban.

Ez a tervezett változás a gyakorlatban azt jelenti, hogy amennyiben egy főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozónak valamely hónapban nem volt jövedelme, de egy korábbi hónapban/negyedévben volt a minimum járulék/adóalapot meghaladó jövedelme, akkor a korábbi időszak „többlet járulék/adóalapjával” csökkentheti az adott időszakra jutó adó/járulék alapját.

Szintén a fenti változásokhoz kapcsolódik, hogy amennyiben az átalányadózó egyéni vállalkozó családi járulékkedvezményt szeretne igénybe venni, azt is negyedévente teheti meg a korábbi havi gyakorlattal szemben.

Általános forgalmi adó változások

Fordított áfa hatálya alá tartozó építőipari tevékenység

Módosul az Áfa tv. 142. § (1) b) pontja, mely az építőipari tevékenységre vonatkozóan szabályozza a fordított áfa alkalmazhatóságának feltételeit. Az építési szabályozás alapján az elmúlt években számos munka kikerült az engedélyköteles körből, így a fordított adózás hatálya alól is. Továbbá, vannak olyan építési-szerelési, szerelési munkák, amelyek ugyancsak ingatlan létrehozatalát, átalakítását stb. célozzák, ám másfajta – az építkezés megkezdéséhez szükséges – engedélyhez, bejelentéshez kötöttek. A módosítás eredményeképpen a fordított áfa hatálya alá fognak tartozni azon építőipari tevékenységek is, amelyeknél ugyan építési engedélyre, egyszerű bejelentésre nincs szükség, de a munkák elvégzéséhez szükséges valamely egyéb hatósági engedély vagy bejelentés (pl. amely munkák örökségvédelmi engedélyhez vagy bejelentéshez, rendeltetésmódosítási engedélyhez vagy településképi bejelentési eljáráshoz kötöttek).

Új építésű ingatlan értékesítése esetén alkalmazandó 5%-os áfa

A törvénytervezet szerint 2028 végéig alkalmazható az új építésű lakások értékesítésére vonatkozóan az 5%-os áfa mérték, amennyiben az építési engedély véglegessé válása, vagy az egyszerű bejelentés 2024. december 31-ig megtörtént.

Az adótörvények módosítására vonatkozó törvényjavaslaton kívül megjelent a 441/2022. (XI. 7.) Korm.rendelet is, amely a következő adóváltozásokat léptette életbe.

Új Kata törvény módosítása – kifizetőtől származó bevétel

A 2022. szeptember 1-én életbe lépő új Kata törvény egyik legjelentősebb rendelkezése, hogy a kisadózónak megszűnik az adóalanyisága kifizetőtől (beleértve a külföldi kifizetőt is) szerzett bevétel megszerzése esetén a bevétel megszerzését megelőző nappal. Ezen korlátozás alól a kapott, jóváírt kamat a kivétel. A november 1-én életbe lépő jogszabályváltozás azt a pontosítást rendeli, hogy az adóalanyiság csak abban az esetben szűnik meg, ha a kisadózó „termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékeként szerez bevételt” kifizetőtől. Ez azt jelenti, hogy amennyiben más jogcímen szerez bevételt a kisadózó a kifizetőtől, akkor nem szűnik meg az adóalanyisága. Ezen jogcímek jellemzően kapott támogatáshoz, végleges pénzeszköz átadáshoz, illetve végelszámolás, felszámolás alatt álló társaságok vagyonából való részesedéshez kapcsolódhatnak.

Szja átalányadózás – 80%-os költségátalány

Az Szja tv. 53. § (2) pontja tételesen felsorolja azon tevékenységeket, amelyek végzése esetén az átalányadózó egyéni vállalkozó a jövedelme meghatározásakor a bevételeivel szemben 80%-os mértékű költséghányad figyelembevételére jogosult. Ezen tevékenységek köre bővül 2023. január 1-től a TESZOR 85.53.11 alá tartozó tevékenységgel. Ez azt jelenti, hogy a személygépjármű-vezető képzés tevékenységből származó bevételre is a 80%-os mértékű költséghányad lesz alkalmazható.

Népegészségügyi termékadó (Neta) – adómentes exportcélú termék-összetevő beszerzés

A Neta tv. már korábban is adómentességet biztosított azon adóköteles termék értékesítése esetén, amelyet a termék vevője a beszerzett terméket Közösségen belüli értékesítés, vagy exportértékesítés keretében továbbértékesíti. Ez azt jelenti, hogy amennyiben az adóköteles termék vevője a terméket változatlan formában, áruként továbbértékesítette, akkor ezen értékesítés eddig is adómentes volt. A változás következtében november 8-tól az adómentesség kiterjesztésre került azon értékesítésekre is, amikor a vevő olyan terméket vásárol, amelyet termék-összetevőként, vagy alapanyagként felhasznál saját termék előállításához, majd az így előállított terméket értékesíti a Közösség más tagállamában, vagy exportként. Az adómentesség igazolása érdekében a jogszabályban előírt feltételeket teljesíteni kell.