Helyi iparűzési adó

Megszűnik a helyi iparűzési adó alapjának az átalányadózó egyéni vállalkozókra, a katásokra és a vállalkozói szja hatálya alá tartozó egyéni vállalkozókra vonatkozó egyszerűsített meghatározási módja. Ezen módozatok helyett egy egységes szabályozást vezet be a jogalkotó, létrehozva a „kisvállalkozás” helyi adó törvény szerinti definícióját. Kisvállalkozásnak minősül az az adóalany, amelynek az éves bevétele nem haladja meg a 25 millió forintot (kiskereskedelmi tevékenységet végző átalányadózó esetén 120 millió forintot). A kisvállalkozók helyi iparűzési adó alapja a következőképpen kerül meghatározásra:

• 12 millió Ft alatti bevétel esetén az adóalap 2,5 millió Ft (vagyis az adó összege legfeljebb 2,5 millió Ft *2% = 50e Ft)
• 12-18 millió Ft éves bevétel között az adóalap 6 millió Ft (vagyis az adó összege legfeljebb 6 millió Ft *2% = 120e Ft)
• 18-25 millió Ft (kiskereskedelmi tevékenységet végző átalányadózó esetén 18-120 millió Ft) éves bevétel között az adóalap 8,5 millió Ft (vagyis az adó összege legfeljebb 8,5 millió Ft *2% =170e Ft).

Ha az adóév 12 hónapnál rövidebb, akkor az adóévi adóalap a fentiek szerint meghatározott adóalapnak az adókötelezettség napjai alapján napi arányosítással számított időarányos összegével egyezik meg.

A kisvállalkozó az adóévet megelőző adóévről szóló bevallási nyomtatványon az adóév ötödik hónapjának utolsó napjáig jelenti be a fentiek szerinti adóalap-megállapítás választását az adóhatóságnak. Az adóköteles tevékenységét jogelőd nélkül kezdő kisvállalkozó az első adóévről szóló adóbevallásban az első adóévre is választhatja a fenti adómegállapítási módot. Mindez azt jelenti, hogy a már jelenleg is működő vállalkozások a 2023. május 31-ig esedékes – a 2022. évre vonatkozó – adóbevallásukban jelezhetik a választásukat a 2023. évre vonatkozóan. A tevékenységét 2023 év során kezdő kisvállalkozás pedig a 2023. évről 2024. május 31-ig beadott bevallásában jelezheti, hogy mind a 2023. évre, mind a 2024. évre az egyszerűsített adómegállapítási módot szeretné választani.

Ha a kisvállalkozó a fenti, egyszerűsített adóalap-megállapítást alkalmazza, akkor adóját az adóévet követő év ötödik hónapjának utolsó napjáig köteles megfizetni.

A javaslat szerinti tételes adóalap-megállapítás egyik jelentős egyszerűsítési vívmánya, hogy ha a kisvállalkozó ezt az adóalap-megállapítási módszert választja, akkor adóját adóbevallás benyújtása nélkül, évente egyszer, az adóévet követő év ötödik hónapjának utolsó napjáig köteles megfizetni.

Kapcsolt vállalkozások közötti illetékmentes ingatlan átruházás

Az ingatlan kapcsolt vállalkozások közötti átruházása már jelenleg is mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól. A hatályos szabályok szerint a mentesség feltétele, hogy a vagyonszerző főtevékenysége saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése vagy saját tulajdonú ingatlan adásvétele legyen. E követelménynek azonban csak az illetékkötelezettség keletkezése időpontjában kell csupán fennállnia, ezért a szabály egy formális cégbírósági aktus (a főtevékenység-változás bejegyzése) révén kijátszható.

Ennek megelőzése érdekében a javaslat a vagyonszerző említett főtevékenysége egy meghatározott napon való fennállása helyett a fentebb említett kedvezményezett tevékenységekből vagy azok közül valamelyik tevékenységből származó árbevétel összes árbevételben képviselt 50%-os arányához köti a mentesség alkalmazhatóságát. A nettó árbevétel megoszlásáról a vagyonszerzőnek nyilatkoznia kell. A tevékenységét a nyilatkozattétel adóévében kezdő vagyonszerzőnek pedig vállalnia kell, hogy az első adóévi nettó árbevétele alapján meg fog felelni a mentesség követelményének.

Amennyiben a nyilatkozatban foglaltak vagy a vállalás nem teljesül, azt a vagyonszerzőnek be kell jelentenie az állami adóhatósághoz, amely a meg nem fizetett illetéket 50%-kal növelten a vagyonszerző terhére pótlólag előírja.